Dr. Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke, valamint Dr. Becsey Zsolt EP-képviselő (Európai Néppárt) szervezésében, neves előadók, szakpolitikusok részvételével került megrendezésre a Szövetségben a vidékért című vidékfejlesztési konferenciára, 2008. szeptember 26-án Budapesten, a Gellért Hotelben.
Az előadók abban egyet értettek, hogy a vidékfejlesztés igen súlyos társadalmi, politikai kérdés, továbbá: a rendszerváltozás legnagyobb vesztese a vidék, ahol munkahelyek százezrei szűntek meg.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország magyarországi nagykövete, René Roudaut is felszólalt a konferencián. Elmondta: a tulajdon és a vidék védelme társadalmi kérdés, ám a totalitárius rendszerek mindig szembeszegültek a tulajdonnal. Az előttünk álló évtizedek nagy kihívásának tartja a népesség növekedését, ami az élelmiszertermelés megduplázását teszi szükségessé, továbbá a bio-üzemanyagok előállítását, ami szintén élelmiszeripari termékeket igényel.
Németh Tamás, az MTA főtitkára szerint az ár és az érték eltávolodott egymástól. Mint fogalmazott: az eredmény soha nem a termelőnél jelentkezik, hanem a kereskedőnél. Éppen ezért a cél az, hogy olyan helyzetbe hozzák az embereket, amellyel élni tudnak. "Az agrárium és a vidékfejlesztés szimbiózisban van" - szögezte le.
Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke belső forrásaink kiaknázására hívta fel a figyelmet. Álláspontja szerint fejleszteni kellene a geotermelést, vízkészletünket fel kell fogni, nem pedig a Fekete-tengerbe engedni, illetve fellendíteni az agártermelést, amiben dobogósak lehetünk. Gyógyvizekben gazdag hazánk az európai nyugdíjasok rekreációs paradicsoma lehetne - húzta alá. Legfontosabb feladatnak a falvak támogatását tartja a tiszteletbe elnök, aki szerint a multinacionális cégek munkahelyteremtésére az állam munkahelyenként 2 és húszmillió forintnyi összeget nyújtott, holott vidéken 2-300 ezer forintból lehetne munkahelyet létrehozni. Széles Gábor javaslata: falvanként tízmillió forintot kell adni fejlesztésekre, ami 5-6 km autópálya ára, de az összeg fellendítheti a vidéki parasztság életét. Át kell alakítani a segélyezést is, nem készpénzben, hanem vásárlási utalványban kell részesíteni a rászorulókat. Nagy kérdés továbbá az egy milliónyi cigányság, akiknek munkába állását kell megoldani. "Ha nem sikerül felhozni az egymillió cigányt, ők húzzák le a kilenc millió nem cigányt" - mondta Széles. A bűnözés megszűntetésére az egy falu - egy seriff példát hozta fel.
Becsey Zsolt, a Fidesz EP-képviselője előadása elején leszögezte: inkább legyünk EU-kritikusak, mint EU-ellenesek. Ha nem lennénk EU-tagok, Kína akkor is behozná termékeit, és még liberálisabb agrárpolitika érvényesülne. A politikus szerint a globalizációra a regionalizmus lehet a válasz, tehát a vidéket kell fejleszteni. Metróépítés helyett bekötő utakat, települések közti buszfordulókat szorgalmazott. Nemzeti stratégiánkat a vízre, a földre kell alapozni - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy leépítés helyett a faluépítés álljon a középpontban. Mindenkit meg kell tartani ott, ahol él. Tanyán, falun is olyan lehetőségek legyenek, mint a városban - szögezte le.
Bogár László professzor előadását a népesség, az egészség, a békesség hármas jelszava köré építette. "Épelméjű nemzeti közösség nem tehet mást, mint új nemzetstratégiát épít a vidéki társadalomra, mert ez lehet a válság megoldásának a kulcsa" - emelte ki.
Ángyán József professzor, országgyűlési képviselő, a jelenlegi helyzet súlyosságáról szólva elmondta: a gátlástalan zsákmányszerzés, a pozíció hajhászása vezetett idáig. Nem a közjó, hanem a globális tőke vezérli a pénzosztókat - utalt a koreai gumigyár megsegítésére nyújtott húszmilliárd forintra. "Ettől a gárdától és mentalitástól mihamarabb meg kell szabadulni, s kiszámítható, stabil viszonyok kellenek közös jövőnk szempontjából" - húzta alá. Kiállt a kis- és közepes gazdaságok megsegítése és dominanciája mellett, ugyanis ha megszűnik az önfenntartó gazdaság, beáramlanak a városokba a lakosok - vizionálta a professzor. A támogatási rendszer átalakítását javasolta, a sávos degresszió alkalmazásával, aminek eredményeként a megtakarított pénzt vidékfejlesztésre lehetne fordítani.
Alvincz József professzor a kormány által 2009. január 1-től javasolt SPS-rendszer bevezetésének elhalasztását vetette fel, mondván, ha bevezetik, az a nagybirtokrendszer bebetonozását eredményezi hazánkban.
Nyírő Gizella
